3. Fejezet

- Mi mi?
- Elengedett? Az én anyukám?
- Aha, a tied. De most menjünk, nem akarok itt maradni tovább!
- Miért? Nemkéne megvárni őket?
- Nneeemm. Később fognak végezni, úgyhogy azt mondták hogy mehetünk.
- Hát.. De nincs ruhám.
- Nem baj. Majd lesz, na gyere.

Remegő lábakkal indultam utána. Magam se tudtam, miért de talán egy kicsit tetszett is. Bár nem tudtam mit várjak az éjszakától.. Kalandos lesz az biztos-gondoltam. A kalandosról eszembe jutott apukám. *ez a te napod rúgj ki a hámból*. Csak ennyi kellett és potyogni kezdtek a könnyeim.

- Hé, mi a baj? - kérdezte Harry miközben beült mellém az autóba.
- Semmi, csak apukám jutott eszembe..
- Sajnálom.. Mi történt vele?
- Csak egy autóbaleset.. De nem az ő hibája volt, érted nem az övé!! - bőgtem.
- Nekimentek?
- Egy részeg idióta, vagy drogos.. Fogalmam sincs mi volt vele. Lehet hogy csak simán ilyen bunkó volt.. Pf. Nem is érdekel, nem találkoztam vele. Az ügyvédeink megbeszélték, és ahelyett hogy börtönbe ment, kifizette azt a hatalmas összeget. Azt kívánom bárcsak inkább oda ment volna..
- Nagyon sajnálom, borzalmas lehetett.
- Hát igen.. Na mindegy ne is erről beszéljünk.. Történt már rosszabb is is úgyhogy ja.
- Rosszabb?
- Ja semmi, hagyjuk.
- Mondd el. Bántottak?
- Én.. Engem már nem érdekel a múlt.
- Kérlek!
- De már 7 hónapja volt...
- És? Egész este ezzel foglak piszkálni ha nem mondod el.
- Jajj, Harry. De nem lényeges..
- De igenis az! Senkinek nem könyörögtem még!
- Pf... És most el kéne ájulnom?
- Aha, és utána jönne a romantikus rész ahol megfogjuk egymás kezét, persze miután elmondtad, és azt mondom hogy együtt megoldjuk. - kacsintott.
- Te bolond vagy! Az élet nem egy film, nincsen HAPPY END sem..
- Hogy ne lenne? Az a jó ebben az egészben, ha az élet elvesz valamit, ad is.
- És nekem mit hozott apu helyére? Ez hülyeség. De te elég bölcs vagy..
- Tudom! És nem, nem hülyeség! Lehet hogy csak késett.
- Késett? Miért már itt van?
- Hát ittvagyok én!
- Harry, pár órája mert neked ment valaki, agyonverted! Tudsz róla hogy ezért fel is jelenthetnek?
- De te is megsérülhettél volna, akkor meg én jelentetem volna fel!
- De nem történt semmi. Jól vagyok!
- Jó értettem.
- Oké.
- Kedvelsz engem?
- Mi?
- Kedvelsz?
- Miért kérdezed ezt?
- Csak válaszolj!
- Alig ismerlek.
- Nembaj.
- Igen.
- Kedvelsz?
- Hallottad nem?
- Én is téged! De el kell mondanom valamit..
- Mit?
- Nem beszéltem anyukáddal..
- HOGYAN??????
- Csak elhoztalak onnan..
- Te nem vagy normális, vigyél vissza azonnal!
- De miért? Eddig minden okés volt..
- Te most szórakozol? MIÉRT!? Most törtek be hozzánk, én pedig csak úgy szótlanul eltűntem.
- De biztonságban vagy velem..
- Ja, gondolom.
- Nem érzed magad biztonságban mellettem?
- Őszintén? NEM!
- Miért?
- Agyonvertél egy férfit a szemem láttára, csak mert nekemjött.
- Már elmondtam miért tettem!
- És mi lesz ha véletlenül nekedmegyek? Engem is megversz?
- Sosem bántanék nőket.
- Kitudja, lehet azelőtt a verekedés előtt is ezt mondtad, csak férfiakkal..
- Nem. Ő megérdemelte.
- Egyáltalán nem.
- De.
- Nem!
- De!
- Uff. Hagyjuk nem vitatkozok veled. Vigyél haza, kérlek.
- Jó. Hazaviszlek.
- És, felszeretném hívni anyut..
- Tessék. - és az ölembe dobta a telefonját.
- Szia, anyu. Nem.. Aha. Nem is tudtad? Még bent vagy? Ja, jó. Csak elmentünk öööö vízért. Oké, akkor otthon találkozunk, siess! Puszi.
- Na?
- Még nem végeztek..
- Akkor haza?
- Igen, HOZZÁM!
- Értettem.

Nem szóltunk egymáshoz. Vezetett én pedig a körmömet bizergáltam..

- Szóval, megérkeztünk. - mondta.
- Meg. -válaszoltam.
- Szia. - köszönt el tőlem.
- Szia - szálltam ki a kocsiból.

A rendőrök már hála istennek eltűntek a lakásunkból, úgyhogy nyugodt szívvel mehettem be a lakásba. Az első az volt hogy bekapcsoljam a gépet, és írjak Jesséknek. Bejelentkeztem a facebook-ra, de sehol sem találtam őket. A régebbi üzeneteknél feketére változott a nevük, szóval vagy törölték a facebook-jukat, vagy engem tiltottak.. -gondoltam. Aztán felmentem twitterre, de még csak nem is követtek. Viszont ott éltek és virultak, ráadásul buliképek voltak fent. Ilyen címekkel: Indul a buli :*, Elcsípjük csajszik ;)):D, Imádlak titeket xx. Mindez 2 órája. Tehát lemondták a szülinapomat, hogy másokkal bulizhassanak.. Mert ők betegek.. * TE JÓ ÉG* Szóval sírni kezdtem *amióta felkeltem körülbelül harmadszorra.. -2 barátnő, hurrá. És még egy tök helyes srácot is elengedtem magam mellől. Istenem, olyan bunkó vagyok-gondoltam. Azonnal rohantam a szobámba feltölteni a telefonom. És felhívtam anyát.

- ANYUUUUUUUUUUUUUUUUU! Ja, nem semmi gond. Igen, szóval azt szeretném kérdezni, hogy aki ma ott volt velünk, tudod a rendőrségen. Aha, Harry. Szóval nem aludhatna ma nálunk? Semmi ilyen, csak ma megbeszéltük hogy megnézünk egy új filmet, és nemt udom hogyan kell beállítani, a nyelvet mert valami makedónul van az elején és ja. Oh, tényleg? Köszi. És mikorra érsz haza? Délre? Miért? Ja. Jó.. Neked is. Én is. Puszi. - anyu, pipa. Már csak Harryt lesz nehéz meggyőzni. - Szia, én vagyok. Csak, mert hogy izéé. Nem tudnál átjönni? Filmezhetnénk, meg ilyesmi. 

2. Fejezet

A nevetésem nem sokáig tartott, ugyanis észrevettem hogy a lakás romokban áll. Minden fel van forgatva, és az emeletről léptek jöttek. Azt sem tudtam mit csináljak, csak ültem és néztem magam elé. Az emeleten a padló nyikorogni szokott mikor a lépcső felé mennek, és most pontosan ezt a hangot hallottam. Annyira megijedtem hogy nem hogy inkább kifutottam volna az ajtón, hanem a tévé melletti nagyszekrénybe bújtam be. Szóval óvatosan elkezdtem turkálni a zsebembe, de amennyire szerencsétlen vagyok természetesen leejtettem az öngyújtót. Elég nagyot koppant, de úgy látszik őket nem érdekelte, ugyanis még le sem értek. Megnéztem a mobilomat, és pontosan volt annyi időm hogy küldjek valakinek egy üzenetet. Telefonálni nem mertem... Néztem a telefonkönyvemet, Anyu!? Jézusom, ő rögtön idejönne és tuti történne vele valami.. NEM! -gondoltam. A Lillianne, Jess? tuti visszaírnának hogy mivan..- NEM! Nagyszülők, távoli barátok.. Semmi. Egyetlen egy választásom maradt.. Harry.. *NEMÁÁR!* Szóval csak egy gyors sms:

Címzett: Harry

Üzenet: Kérlek hívj a házunkhoz rendőröket, GYORSAN!

Épp elküldtem, és már ki is kapcsolt. Ó igen.. A betörők leértek az földszintre.. Chh. A szokásos fekete ruha, fekete cipő, fekete maszk.. A konyhába mentek, és szerencsére rájuk láttam, a kicsi résből. Kinyitották a hűtőt és a narancslevet vették elő, hozzá két poharat.. Most komolyan? Ennyire elfáradtatok?-gondoltam. Erre már visszahúzódtam volna, de levették a maszkot.. *JÉZUSOM!*..Ez lehetetlen.. Nem nem... Miért? Miért? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.-gondoltam. Bambultam még őket egy ideig, de a rendőrautó szirénája "felébresztett". Azonnal betörték az ajtót és a fegyverrel beléptek, erre persze ők is reagáltak. Bebújtak a pult mögé és lövöldözni kezdtek. Egyszer csak egy hatalmas durranás *PUFF* és az egyik rendőr a földön.. Fejen találták.. Most nem tudtak vele foglalkozni, lőtték egymást tovább. És lám lám. A betörőknek elfogyott a lőszerük, lassan odamentek és letartóztatták őket. Ilyenkor már én is kibújtam a szekrényből hogy jobban szemügyre vegyem mi folyik itt.

- Ki maga? - ordította az egyik rendőr.
- Sa, Savanna Falcon. A a házban lakok, aa-anyukámmal.
- Jól van? Nincsen semmi baja? Mit keres itt?
- Egy buliból jöttem haza, és hallottam valamit, aztán elbújtam és így.
- William!
- Igen főnök? - lépett oda egy vézna rendőrgyerek.
- Kísérd ki a hölgyet és vidd a kapitányságra! És ki az az ember aki kint áll?
- Én nem...
- Ki áll kint? - vágtam bele a szavába.
- William kicsoda áll kint?
- Nem tudom, uram. Azt hiszem ő hívott ki minket, uram!
- Jólvan, nem kell ennyi uram. Elég ha csak válaszol
- Értettem, uram!
*sóhajtva* -Lehetetlen...- és kiment.

Amint kiléptünk az ajtón, Harry odajött és elhívta a rendőrt beszélgetni. Fogalmam sincs miért.. De vissza is jöttek..

- Hölgyem, megengedi hogy mr.Styles velünk tartson? - ekkor Harry mögém állt és önszántából alul a kezemet megszorította.
- Öhm, jöjjön..
- Értettem, akkor kérem üljenek be hátra, mindjárt megyek én is.

Beszálltunk a kocsiba és csendesen vártuk a rendőrt. Vagyis nemteljesen..

- Elmondanád mi a franc történt? - kérdezte hirtelen.
- Öhm, miért? Semmi között hozzá..
- Ki hívta ki a rendőrséget? Mégiscsak van hozzá valami közöm..
- Nincs. Csak neked tudtam írni..
- Szerintem jobb lesz neked is ha most szépen elmondod, érted?
- Ahhj.. - forgattam a szemeimet.
- Ne csináld ezt, mert ettől beindulok.
- Csak nem ettől..!? - és újra megcsináltam, de kár volt mert az ölébe rántott és a combjaimnál fogva szorított.
- Ez fáj, ne csináld..
- Bocs, nem akartam ilyen durva lenni.
- Csak engedj el! - mondtam határozottan és el is engedett.
- Szóval, mostmár elmondod mi volt?
- Hazajöttem, nekidőltem az ajtónak nevettem és lépteket hallottam. A lépcső felől jött úgyhogy inkább elbújtam. Írtam neked üzenetet és aztán jöttek a zsaruk.. Meg te, és ennyiiiiiii!
- De miért nevettél? - nézett rám komoly arccal.
- Ez a cica szöveg számomra vicces volt..
- Nevetségesnek találsz?

Erre nem tudtam válaszolni, mert nem nevetségesnek.. Csak olyan furcsának tartottam.. De hála istennek pont beültek elém és elindultunk az őrsre. Odaúton néha néha rápillantottam Harryre, de vagy a telefonjával babrált, vagy az ablakon bámult kifelé.. Semmi, pedig a kínos kérdés előtt végig rajtam volt a szeme.. Kicsit elszomorodtam, mert valószínű megbántottam.. Na de ennyire!? *JAJJ* Lassascskán odaértünk és bementünk. Mindenfelé egyenruhás emberek néztek rám.. Elég kényelmetlenül éreztem magam, úgyhogy csak ballagtam. Beértünk egy szobába és leültettek. Engem is és Harryt is.

- Szóval szabad a nevüket kérdeznem?
- Harry Styles.
- Savanna Falcon. De várjon, felhívhatom anyukámat?
- Csak nem Greg Falcon lánya? Nagyon sajnálom.. Jó barátom volt, még a főiskolán ismerkedtünk meg. Na szóval, igen. Persze, telefonáljon nyugodtan. Előtte van egy telefon, arról.

A telefonálást gyorsan lerendeztem. Elmondtam mi van, miért kell jönni. Szerencsére nem kérdezősködött.

- Köszönöm. - raktam vissza a telefont.
- Mrs.Falcon, elmondaná pontosan hogy mi történt?
- Persze, szóval úgy kezdődött hogy....- és mindent elmondtam ami csak tudtam...
- ITT VAGYOK! - rontott be anyu az ajtón. - Jézus kicsikém, jól vagy? Nem lett semmi bajod ugye? Nézz rám!!
- Jajj, anya. Minden oké jól vagyok..
- Akkor jó.. És kik voltak akik be merészeltek törni lakásunkba? - tette csípőre a kezét.
- Hát igen épp itt a baj.. Tudod.. Ismerjük őket..
- Tényleg? - kérdezte anyu és a rendőr úr egyszerre.
- Sajnos.. Lilianne és Jess szülei..
- MICSODA? Jack és Bridget? Neeeeem. Biztos rosszul láttál...
- Nem.. Anyu tényleg ők voltak azok..
- Itt vannak képek, már betették őket az adatbázisba. Vagyis már benne voltak. Mindkettőjüknek volt priusza lopásért..- és elfordította anyu felé a gépet.
- Ezek ők! Te jóég.. De miért.. Ohh. Le kell ülnöm..
- Mrs.Falcon, üljön ide! - pattant fel Harry.
- Köszönöm, de te ki is vagy?
- A nevem Harry Styles.
- És hogyan kerülsz ide? - értetlenkedett anyu.
- Hát az...
- Majd én mindent elmagyarázok, hölgyem. Csak kérhetném hogy inkább négyszemközt?
- Persze, akkor mi megyünk is. - felálltam és kimentem a váróba.Egy kényelmes kanapéra lehuppantam és elhelyezkedtem, persze mellém Harry. - Harry.
- Hmm? - válaszolt, nos nem túl kedvesen.
- Haragszol rám?
- Kicsit durva hogy nevetségesnek találsz..
- Nem én nem...  Csak cica, meg az a puszi. Ez furcsa számomra.
- Oh.. Szóval furcsa.
- Jajj, Ne csináld már... Nem te vagy furcsa. Hanem nekem furcsa ez az egész. Érted?
- Értem.
- Mit tegyek hogy ne legyél ilyen?
- Milyen?
- Szótlan.
- Csókolj meg.
- Mi?
- Jól hallottad!
- Nem foglak megcsókolni..
- Akkor majd én! - és megcsókolt.
- Jézus. Ezt most miért kellett?
- Mondd hogy rossz volt!
- Rossz nem volt csak..
- Semmi csak! Beláttad hogy jó volt.
- Olyan vagy mint egy gyerek..
- De helyes gyerek nem?
- De..- nevettem el magam.
- Aludj, ma nálam.
- Nem fogok ma nálad aludni!
- Az előbb is ezt mondtad! - mondta és kacsintott egyet.
- Igen, de az más volt!
- Kérlek!
- Tuti nem engedi anyu! - próbáltam kifogást keresni.
- Megbeszélem vele!
- Hogyne..
- Oké mindjárt! - felállt és elment..

Ez nem normális, anyu hülyének fogja nézni tuti kiakad.. Ugyanmár, nem fog sikerülni. De ha mégis akkor nekem végem..

- Mehetünk is, még beszélgetnek és anyukád elengedett! - csapta össze a kezét.
- MI!?

1. Fejezet

- Savanna Falcon! - kiabált rám anyám.
- Mi van már megint? - siettem le a lépcsőn.
- Tudod milyen nap van ma?
- Aha, péntek. 2012. június. 9. AZ UTOLSÓ NAP A SULIBÓÓÓL! - üvöltöttem.
- Na annyira ne szaladj el a lóval. Még két éved van vissza a középiskolából! - okoskodott, mint mindig.
- Kösz, te aztán feltudod dobni az ember napját...
- De azt el is felejtetted hogy a szülinapod is ma van?
- Uram isten, tényleg! - csaptam a homlokomra.
- Isten éltessen sokáig! Az én 16 éves nagylányom! Milyen nagy vagy.. Apád olyan büszke lenne rád! - sírta el magát.
- Jajj anyu, ne kezd..  Gyönyörű napunk van ma. És az este is jó lesz!
- Miért?
- Mert megyek bulizni, Liliannel és Jessicával.. - forgattam a szemeimet.
- Ja, tényleg. Az ajándékodat az asztalon találod..- már be sem fejezte de én már rohantam is.
Ott volt, lila dobozban masnival a tetején. Óvatosan kinyitom, és egy papírt találok benne:

Kedves Kislányom!

Mikor már ezt a levelet olvasod, valószínű nem vagyok veletek. Sajnálom hogy otthagytalak benneteket a sok gonddal. De most ne is ezzel foglalkozzunk. Ez a te napod, rúgj ki a hámból, menj el szórakozni. Mikor én voltam ennyi idős, emlékszem, a nagymamád állandóan cirkuszolt hogy ne menjek sehova, legyek vele. Otthon maradtam persze, de meg is bántam. Nem azt mondom hogy éjjel-nappal bulizni járj, és ne foglalkozz édesanyáddal, hanem azt hogy néha menj el szórakozni, és érezd jól magad. Fiatalnak lenni a legeslegjobb dolog! Ilyenkor még nem tudod felfogni, de minél idősebb leszel, annál jobban meg fogod érteni. A "kioktatás" ahogy te nevezed ennyi volt. Tehát ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG drága Savanna! Persze, az ajándékom nem csak egy levél, hanem egy bankkártya, amit édesanyádnak adtam. Vehetsz belőle ruhát,telefont amit csak akarsz. De arra az egyre megkérlek, hogy drogokat NE vásárolj belőle! Nagylány vagy, úgyhogy nem is mondom mik  a veszélyei............. És ne foglalkozz azzal mit mondanak mások, 2 füled van. Az egyiken menjen be, a másikon meg ki!

Mégegyszer Boldog Szülinapot kíván : Szerető Apád!

Potyogni kezdtek a könnyeim. Apukám 1 évvel ezelőtt halt meg... 

- Minden rendben, Ana?
- Igen.. De kérlek, ne hívj így. Így csak apa hívhatott!
- Megértem hogy most nehéz.. De ne feledd. Ez a te napod, irány a suli. Utána pedig bulizni!
- Oké. - válaszoltam lazán és felszaladtam összekészülődni.

Magamra kaptam egy miniszoknyát és egy tengerészkék pólót. Kisminkeltem magam, felkaptam a táskám és már futottam is lefelé.

- Sziaaaaaaaaaaaa anyaaaaaaaa! - ordibáltam. - Ma délben már itthonleszek, puszii!

Az iskola körülbelül 2 percre van tőlünk de szokás szerint én így is elkéstem. A tanárnő nem nézte jó szemmel, de mivel utolsó nap, ezért elnéző volt és hagyta hogy szépen elslisszoljak a helyemre. Az egész nap laza volt, beszélgettünk és ültünk. Hát nem túl izgi, de a harmadik "óra" után felhívott engem Jessica.

- Szia Jess, mizujs? - szóltam bele nagylelkűen a telefonba.
- Oh, Savanna! - köhécselt kettőt, és ha jól hallom hányt...- Ne haragudj, de ez az idióta mellettem, Lillianne, összeszedett valami vírust. És persze nekem is átadta.. Hidd el nagyon sajnálom, de nem tudunk ma elmenni bulizni. De most leteszem, mert ...........- és megszakadt a vonal.

Ez fantasztikus-gondoltam magamban. Innentől kezdve lógattam az orromat. Törtem a fejem hogy kit hívhatnék, hogy jöjjön el velem.. Az osztálytársaim!? Áhh. Az összes idióta. A régi sulim innen 150km-re van úgyhogy onnan tuti senki nem jönne ide... Hát, lesz ami lesz, megyek egyedül..-gondolkoztam.

 Hazaérve bedobtam a táskám a sarokba és elmentem fürdeni. Anyu nem ért haza, úgyhogy addig lazulhatok. Tehát, beültem a forró kádba és megmosakodtam. Megborotválkoztam és előtte a hajamat is megmostam. Megszárítottam majd begöndörítettem. Mire észbe kaptam, már hat óra volt. Piros, szűk miniruhát vettem fel. Vettem alá egy fekete harisnyát, ami csíkos volt. Kisminkeltem magam, piros rúzs, extrán kihúzott szem, arcpír. Betettem a karikafülbevalóm, ami anyu szerint nagyobb mint a fejem... Szóval táskát nem akartam vinni ezért mindent egy fekete bőrdzsekibe pakoltam. Pénz, telefon, rágó,cigi, öngyújtó. A fekete telitalpú,platformos cipőt választottam a szetthez. Tökéletesen nézett ki. Felhívtam anyut hogy mikor jön haza. Azt válaszolta hogy ma éjszakás és csak hajnali 6-kor érkezik haza. *REMEK* 

Kilenc óra volt mire odaértem a szórakozóhelyre. Kint nagyon sokan várakoztak... Király. Ennyi felnőtt és majd pont egy tizenhat évest engednének be. Már indultam volna haza, mikor az őr leszólított:

- Befelé készültél?
- Be, de látom nem férek be. Megyek máshová..
- Ilyen hamar feladnád?
- Nem fogom magam nevetségessé tenni és beugrani, meg beszökni... Találok másik szórakozóhelyet.
- Igazad van. Nézz körül.. Mind 15 éves tini, és itt csorgatják a nyálukat.. Te hány éves vagy?
- 19, vagyis ma lettem 19.. -füllentettem.
- Nahát, boldog szülinapot! Hát, ilyen észjárású hölgyet beengedhetek! - és nyitotta az ajtót.
- Köszönöm szépen, örök hálám!
- Nincs mit hölgyem! Jó szórakozást!
Bólintottam és bementem. Belülről már nem voltak sokan, de nem is kevesen. Pont annyian, amennyien el lehet férni és jól lehet érezni magunkat. Az első utam a bárpulthoz vezetett. Kértem egy martinit. Aztán még egyet és még egyet.. Mikor a harmadikat megittam egy srác leszólított.

- Nem kéne egy kicsit lassítani és bulizni?
- De lehet.. Viszont ha így gondolod, te miért nem a táncparketten vagy?
- Jó érvelés miss.... Még be sem mutatkoztam. A nevem Harry.
- Ana, vagyis - ráztam meg a fejemet - Savanna.
- Nos, Savanna. Nem tartanál velem a táncparkettre? - tartotta a kezét.
- Hát, miért is ne..- leugrottam a székről és elindultam vele a táncparkettre.

Mit ne mondjak, elég jól táncolt. Kicsit nyomulósnak tartom, de kit érdekel. Körülbelül 15 perce táncolhattunk, mikor megkérdezte hogy elkérheti e a telefonszámomat. Minden meggondolás nélkül megadtam neki. Beírtam a telefonjába, és ő is a sajátját az enyémbe. A táncolást folytattuk. nevetgéltünk és táncoltunk. Egy pasas véletlenül nekemjött én pedig a padlóra estem. Harry felsegített és leültetett a mellettünk lévő fotelbe. Azt hittem hogy ott marad, de nem. Odament a pasashoz és egy hatalmasat behúzott neki. Először azt hittem leesik a feje szerencsétlennek, de nem.. *HUH!* Elesett és Harry még mindig püfölte. Odarohantam és próbáltam lerángatni, de nem sikerült.

- Harry! Fejezd be, nem csinált semmit szegény.. ENGEDD EL!! - kiabáltam rá.

- Neked jött, és te elestél. Be is törhetett volna a koponyád! - válaszolt könnyedén, és tovább ütötte.
- De nem lett. És most gyere menjünk innen különben kihajítanak innen! Kérlek! - végre leszállt róla és elmentünk a mosdóba.(szerencsére a női és a férfi kézmosó együtt volt) - Tiszta vér a kezed, gyere mossuk le! Miért kellet ezt? - kérdeztem tőle miközben a kezét a víz alá tettem.
- Megérdemelte. Legalább nem lett semmi bajod.. Gyere menjünk inkább, bulizzunk tovább.
- Én azt hiszem hazamegyek. Már kicsit fáradt is vagyok..
- Akkor hazaviszlek! - kész, kijelentette.
- Erre igazán semmi szükség.. hazatalálok!
- De én haza szeretnélek vinni! És haza is foglak.
- Hát, lenne más választásom? - kérdésemre megrázta a fejét és kivezetett a kocsijához.

Utunk csendesen telt, csak a címemet mondtam és elvitt oda.

- Megérkeztünk, várj, majd én kinyitom az ajtót!- és már ki is szállt a kocsiból. - Hölgyem! - kisegített a kocsiból, majd bevágta az ajtaját.

- Köszönöm a fuvart!

- Nincs mit. Majd hívlak cica! - és megpuszilta az arcom.

Mire felfogtam volna mi történt már elhajtott. Beléptem a lakásba és az ajtónak nekidőlve lecsúsztam és nevetni kezdtem..

Prológus

Sziasztok!

Ez a történet egy lányról szól, Savannáról, aki egy buli keretében ismerkedik meg Harryvel. Még aznap telefonszámot cserélnek és együtt szórakoznak. A fiú hazakíséri, majd elhajt. Sok randevúzgatás után járni kezdenek. Sok kalandon mennek keresztül, de a legnagyobb csattanó a történetben az lesz, hogy Harry régi szerelme Christina (akinek apja többször ült börtönben lopásért,verekedésért) vissza akar menni a fiúhoz. Bár ő szakított vele, most mégis újra akarja kezdeni. De mivel Harrynek ott van Savanna, és amúgy se venné vissza, visszautasítja a lányt. Hogy mi lesz ennek a vége? Ha végigolvassátok a történetet megtudhatjátok..